A középkori nagybirtok

Add to Favourites
Post to:

Description
Készítette Nagy György, Kerecsend

Comments
Presentation Transcript Presentation Transcript

A középkori nagybirtok és feudális szolgáltatások : A középkori nagybirtok és feudális szolgáltatások

Slide2 :

Kikből lettek a földesurak? : Kikből lettek a földesurak? Az elmúlt órán tanultak alapján töltsük ki a következő táblázat egy részét! Saját táblázatodba is dolgozz!

Slide4 :

Kik művelték meg a földesúri birtokokat? : Kik művelték meg a földesúri birtokokat? Figyeld meg a következő animációt! Mely csoportokból lett a feudális társadalom másik alapvető osztálya? Hogyan nevezzük a létrejött osztályt? Az egyes csoportoknak hogyan változott a korábbi helyzete?

Slide6 :

Milyen részekből állt a nagybirtok? : Milyen részekből állt a nagybirtok? Figyeld meg, hogy a nagybirtok milyen részekből állt? Az egyes részek kinek a tulajdonában voltak? Kik használták azokat? Megfigyeléseiteket rajzoljátok, írjátok fel saját képeitekre!

Slide8 :

Slide9 :

Milyen szolgáltatásokkal tartozott a jobbágy urának? : Milyen szolgáltatásokkal tartozott a jobbágy urának? A nagybirtokon élő jobbágyok különböző szolgáltatásokkal tartoztak uruknak. A kora középkorban ennek két fő formája a robot és a terményszolgáltatás volt. A robot, ingyenmunka volt kezdetben mindenütt a legfontosabb jobbágyi szolgáltatás. Az ezredforduló után Nyugat-Európában egyre inkább visszaszorult és ettől kezdve inkább Közép-Európára volt már csak jellemző. A jobbágy művelte a szántóföldet, kapálta a szőlőt, legeltette az állatokat, kaszálta a rétet, őrölt a malomban, fát vágott az erdőben, fuvarozott és építette az úr házát vagy várát, a hidat, a malmot. A robot mennyisége attól függött, hogy mekkora volt az földesúri birtok területe. A robot mellett a jobbágy terményadóval is tartozott mind urának, mind az egyháznak: minden terményének, állatai szaporulatának egytizedét földesurának, egytizedét az egyháznak kellett adnia. Az alapvető szolgáltatásokon kívül a jobbágynak ajándékot is kellett adnia urának. Az ajándékozást a földesúr "vérmérséklete" és a helyi szokások határozták meg. Szokássá vált, hogy a nagy ünnepekkor – karácsonykor, húsvétkor, a nagy szentek ünnepein, esküvő alkalmával – a jobbágyok megajándékozzák urukat. E címen adott a jobbágy urának marhát, disznót, baromfit, tojást, vajat, sajtot, vadat, halat, kenyeret, kalácsot, kézműipari termékeket. Előfordulhatott az is, amikor nem személyenként, hanem az egész falu együttesen ajándékozta meg a birtokost. Hogyan nevezték az egyes szolgáltatáso-kat? Mit takar a fogalom? Milyen volt az egyes szolgáltatások mértéke?

Érdekelt-e a jobbágy a termelésben? : Érdekelt-e a jobbágy a termelésben? Jakab Fia Jakabnak 10 zsák búzája, és 10 zsák rozsa termett. Istvánnak, aki jobban megszántotta a földet és a konyhakertjét is gondosabban művelte 20 zsák búzája, és 10 zsák rozsa. Hogyan nevezik azt a szolgáltatást, amelyet a terményből kell fizetniük? Kinek, mennyit kell fizetni? Mennyi szolgáltatást fizetett Jakab, és mennyit István? Számítsd ki! Kinek mennyi maradt?

Slide12 :

Want to learn?

Sign up and browse through relevant courses.

Name:
Your Email:
Password:
Country:
Contact no:


Area code Number
Subjects you are interested in:
Word verification: (Enter the text as in image)


Sign Up Already a member? Sign In
I agree to WizIQ's User Agreement & Privacy Policy
1 Follower

Your Facebook Friends on WizIQ

Give live classes, create & sell online courses

Try it free Plans & Pricing

Connect